A KDVVIZIG árvízvédelmi szakágazatának feladatai

Részletek

Utolsó frissítés: 2018. február 24. szombat, 08:23

• Gondoskodik a jogszabályok és utasítások szerinti - a felügyelete alá tartozó - védelmi létesítmények rendszeres felülvizsgálatáról, a védelmi tervek aktualizálásáról.
• Ellátja a kezelésében lévő létesítmények, illetve területek vagyonkezelői feladatát.
• Végrehajtja a nemzetközi vízügyi egyezményekben területét érintő szakágazati feladatokat.
• Részt vesz az Igazgatóság működési területét érintő vagyonkezelői hozzájárulások kiadásában.
• Ellátja az állami kezelésben lévő védelmi művek és tartozékaik, valamint az azokat keresztező műtárgyak, folyók és folyószabályozási művek szakági felügyeletét.
• Rendszeresen előkészíti és képviseli a működési területét érintő vagyonkezelői feladatokat a nemzetközi tárgyalásokon (Határvízi Bizottság – Ipoly albizottság)
• Részt vesz az EU VKI hazai végrehajtásából származó szakágazati feladatokban.
• Ellátja a szakágazat működésével kapcsolatos teendőket, koncepcióterveket, tanulmányokat készít, árvízvédelmi létesítmények tervezésénél szakágazati és szakértői feladatokat lát el, szakvéleményeket ad.
• Gondoskodik az árvízvédelmi rendszer üzemeltetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről és a szakágazat éves és távlati terveinek összeállításáról, a védekezők szakmai képzéséről.
• Az országos irányelveknek megfelelően kidolgozza az Igazgatóság árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési feladatait.
• Irányítja és ellenőrzi a szakaszmérnökségek árvízvédelmi tevékenységét.
• Elkészíti a szaktevékenységét érintő jelentéseket és a statisztikai adatszolgáltatást.
• Irányítja és koordinálja az árvízvédelmi tervek (nyilvántartási, lokalizációs, fejlesztési, stb.) időszakonkénti átdolgozását.
• Hatósági, helyszíni, közigazgatási és vízjogi eljárásokon képviseli az árvízvédelemmel kapcsolatos érdekeket.
• Önkormányzatok szakirányú támogatását végzi.
• Kapcsolatot tart a működési területen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekkel.

Védekezések a rendkívüli árvizek ellen

Az elmúlt évek rendkívüli dunai árvizei (2002, 2006, 2013) rámutattak arra, hogy a töltések a védekezést folytató szakemberek kezelésében alkalmasak a feladatuk ellátására.

A 2002. év amellett, hogy majd 4 évtized után az 1965. évi nagy árvíz Budapest Vigadó-téri vízmércén mért legnagyobb vízállását megdöntötte, abban a tekintetben is különleges évnek bizonyult, hogy két jelentősebb árhullám is levonult 1 éven belül a Dunán.

A 2006. évi rendkívüli árvíz a Budapest feletti szakaszon a 2002-ben mérteknél még magasabb tetőzési vízszinteket eredményezett, ám ezek sem okoztak katasztrófát sehol sem a kezelésünkben álló folyamszakaszon. Az ágazat dolgát nehezítette, hogy a korábbi évek tapasztalataitól eltérően a Dunán és a Tiszán egyidőben vonult le árhullám, és eközben a belvíz is problémákat okozott.

A 2010-es év különlegessége, hogy miközben az országosan lehulló összes csapadékmennyiség a valaha mért legmagasabb értéket mutatta, a kisebb vízfolyásokon a lokálisan lehulló extrém mennyiségű csapadék országszerte katasztrofális eseményeket okozott. Igazgatóságunk működési területén a Zagyván és az Ipolyon is megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás, méghozzá több helyen is közel fél méterrel. Tovább fokozta a helyzetet a belvíz, valamint a Dunán is III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A kisvízfolyásoknál sok esetben nem lehetett hatékonyan védekezni a hirtelen lezúduló csapadékok ellen.

A 2013. évi dunai árvíz 2002. és 2006-ot követően ismét megdöntötte a valaha mért legmagasabb vízállást, azonban nem csak a Budapest feletti szakaszon, hanem ezúttal Nagybajcstól Bajáig minden egyes vízmércén. A korábban nem észlelt vízmagasságot meghaladó árhullám elleni védekezés rendkívüli erőfeszítést igényelt a vízügyi szolgálattól és a védekező szervezetektől, amelynek sikeressége a védekezés alatt meg is mutatkozott.

Országos összefogással és szakértelemmel sikerült a vizet a töltések között megtartani, a nyílt ártéren fekvő települések önkormányzatai részére biztosított szakmai segítségnyújtás során pedig 16 Duna menti település sikeres védekezését irányítottuk.

A KDVVIZIG működési területének bemutatása

Részletek

Utolsó frissítés: 2023. február 06. hétfő, 11:00

A vízkárelhárítás területhasználat szempontjából a károsan sok, illetve a károsan kevés víz elleni hatékony és szervezett küzdelem. Ezen belül az árvízvédekezés a károsan sok víz elleni védekezés céljára kialakított műszaki létesítmények, ezek szervezett fenntartásának és fejlesztésének, valamint az árvízvédelmi műveken végzett konkrét védekezési tevékenység összefoglaló elnevezése.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területe kiterjed Pest vármegye 90%-ra, Nógrád vármegye teljes területére és Bács-Kiskun-, Heves-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy kisebb részére is.

Az Igazgatóság 8383 km² nagyságú működési területéből 1034,9 km² árvizektől veszélyeztetett. Szakembereink 3 folyó; a Duna, az Ipoly és a Zagyva védművein látják el az árvízvédekezési feladatokat. Működési területünket a Duna 147,6 km, az Ipoly 143 km és a Zagyva 40,4 km szakasza érinti. A Duna mellett 9 db, az Ipoly mellett 5 db, a Zagyva mellett 4 db árvízi öblözet található, melyeken 14 db – az Igazgatóság kezelésében levő - árvízvédelmi szakasz található, amely 36 db gátőrjárásra tagolódik.

Ennek a 14 árvízvédelmi szakasznak a védművei biztosítják az árvízi öblözetek mentesített árterének a védelmét. Kezelésünkben 251,872 km I. rendű és 43,7 km II. rendű védvonal található. Ezeknek a fele kizárólagos állami tulajdonú.

Igazgatóságunkra jellemző, hogy működési területén Magyarország lakosságának közel harmada (~ 3 154 ezer fő) él, aminek következtében a bevédendő területek általában nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontosak, magas gazdasági értékük miatt.

Területünkön jelenleg két elsőrendű védművel védett város, Budapest és Szentendre védekezik önállóan.

Az árvízvédekezés feladatai

Részletek

Utolsó frissítés: 2014. január 06. hétfő, 08:38

Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható.

Egy részük a védekezés műszaki feladatainak szervezésére, irányítására és ellátására irányul. Ez alatt a védekezés időszakában a védelmi létesítményeken folyó azon tevékenységek összességét kell érteni, amelyek a védelmi művek ellenőrzését, védelmi teljesítőképességük megőrzését, azaz szükség esetén a terheléssel szemben lokálisan fellépő védképességi hiányosságoknak a védekezési munkával, ideiglenes védelmi létesítmények (az árvízvédekezés tekintetében az áradó víznek a töltések meghágását megelőző nyúl- illetve jászolgátas magasítása, szivárgás, átázás, továbbá altalajtörés elleni megtámasztások, ellennyomó medencék stb.) kiépítésével való pótlását foglalja magába.

Bővebben...