Síkvidéki vízrendezés

Részletek

Utolsó frissítés: 2014. március 11. kedd, 14:17

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területének Budapest középvonalától délre fekvő, kb. 1/3 része - 1769,4 km² nagyságú területe - síkvidéki jellegű, amely a Duna közvetlen, illetve a Ráckevei- (Soroksári-) Dunaág vízgyűjtőjéhez tartozó belvízrendszerek területét foglalja magába.

A terület természeti adottságai eltérőek. Míg az észak-északkeleti magasabban fekvő - a Duna-Tisza Hátsághoz tartozó - szélén a talajvízszint süllyedése okoz gondot, a déli - mély fekvésű - területeken a belvizek elvezetése jelent problémát.

A terület túlnyomóan mezőgazdasági művelésű, de az elmúlt években – elsősorban a Főváros vonzáskörzetében - jelentősen megnőtt a beépített területek aránya. A síkvidéki vízgyűjtőn a Főváros déli kerületein kívül 48 település található, melyből 18 városi rangú.

A síkvidéki vízgyűjtő vízelvezetését ~850 km hosszú, nagyrészt mesterségesen létesített belvízcsatorna biztosítja. Az Igazgatóság az érintett terület kizárólagos állami tulajdonban lévő főcsatornáit kezeli, melyek hossza 228,2 km. A csatornák 44%-a (99,8 km) kettős működésű, azaz belvízelvezetésen kívül öntözővizet is szállít.

A belvízlevezető csatornák átlagos fajlagos kiépítettsége magas befogadói vízállás esetén 
17,7 l/sec/km². A belvizek átemelésére 9 db, összesen 14,2 m³/sec teljesítményű szivattyútelep szolgál.

A belvíz által veszélyeztetett terület ~10 000 ha, ez a síkvidéki vízgyűjtőnek mintegy 5 %-a. Az elmúlt 50 év jelentősebb belvizei 1963., 1966., 1977., 1999-2000., 2006., 2010. és 2013. években voltak.

Az eddig mért legnagyobb elöntés a térségben 1963-ban volt, akkor a 11400 ha került víz alá, a legnagyobb tartósságú belvíz az 1965-66. évi téli-tavaszi belvíz volt, amely 5 hónapig tartott.

A 2006. évben a maximális elöntés 8200 ha volt, a védekezés 3 hónapot vett igénybe. A belterületek mentesítése érdekében 10 településen volt szükség vízkár-elhárítási beavatkozásra.

A 2010. évben a belvízrendszerek területére lehullott rendkívüli csapadék miatt – 2-3-szorosa a sokéves átlagnak - Igazgatóságunk területén hét alkalommal kellett belvízi készültséget elrendelni. Az utolsó védekezés átnyúlt a 2011. évre is. A 2010-11. évi belvízvédekezések összesen több mint 7 hónapig - 217 napig - tartottak, mely során a maximális elöntés 6900 ha volt.

A 2013. év - a 2011. év második fele és a 2012. év aszályos időszaka után - ismét csapadékosabb volt. A március-áprilisi rendkívüli dunai árhullámmal egyidőben a térségre hirtelen lehullott, jelentős mennyiségű csapadék elöntéseket okozott. Ez a belvízvédekezés mindössze 38 napig tartott, azonban a főcsatornák az eddig mért legnagyobb vízhozamokat szállították. A 2013. évben összesen 9 alkalommal (összesen 132 nap) volt szükség belvízvédelmi készültség elrendelésére, mely során a maximális elöntés 5070 ha volt.

Az Igazgatóság a belvízrendszer főműveinek a területi igényekkel összehangolt fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését végzi.  Ennek során  a korábbi belvizek tapasztalatai alapján a káros vizek elvezetését,   a szükség szerinti vízpótlást, a jó ökológiai állapot elősegítését kívánjuk biztosítani.   Ezt a célt szolgálják a Közép-Magyarországi  Regionális Operatív Program keretében megvalósult projektjeink is.

A Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója során felújítottuk az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentősebb, 6,0 m³/s kapacitású szivattyútelepét. A Gyáli-patak rekonstrukció keretében a mintegy 400 km² kiterjedésű Gyáli rendszer 24,7 km hosszú főgyűjtőjének átfogó rendezése valósult meg.

felújított Szúnyogi szivattyútelep 

Gyáli 1. főcsatorna a mederrendezés után

belvízelöntés Szúnyog térségében

belvízelöntés Apaj térségében

Kizárólagos állami tulajdonú (KDV-VIZIG kezelésében lévő) csatornák:

Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek 2014. január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (6) bekezdése szerint a  vízitársulat az állami tulajdonú műveken az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának vagy kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni.