A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

Részletek

Utolsó frissítés: 2014. december 03. szerda, 09:21

A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) 2000. december 22-én lépett jogerőre és hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta (2004. május 1.) Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírtak végrehajtása. A VKI általános célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (indokolt esetben legkésőbb 2027-ig), és a jó állapot hosszú távú fenntartásának biztosítása. Ez a célkitűzés a felszíni vizekre (folyók, patakok, tavak) és a felszín alatti vízkészletekre egyaránt vonatkozik. A Keretirányelv szerint a „jó állapot”nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a megfelelő vízmennyiséget, valamint a vizek és víztől függő élőhelyek minél zavartalanabb természeti állapotát is. Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszú távon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. E két cél együttes elérése csak látszólag ellentmondásos. A minél természetesebb állapotban megőrzött folyók és tavak, és a rendelkezésre álló vízmennyiséghez alkalmazkodó vízhasználat mielőbbi elterjedése a záloga annak, hogy a jövő generációk vízszükséglete is elérhető költséggel kielégíthető legyen. A VKI feladatokat fogalmaz meg, melyek végrehajtását határidőkhöz köti, amit kötelező jelentések útján ellenőriz. A legfontosabb feladat ezek közül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek elkészítése. Az Európai Unió minden tagállama számára előírta, hogy 2009 végéig készítsen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, amelyben összefoglalja mindazt, amit a felszíni és felszín alatti vizek védelme és a vízhasználat fenntarthatóvá tétele érdekében tenni kíván 2015-ig, és az azt követő 12 évben. Magyarország 2009-ben elkészítette az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, melyet a 1042/2012. (II.23.) Korm. határozat hirdetett ki. A VKI 13. cikkelyének (7) bekezdése alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket hatévente korszerűsíteni szükséges, így a 2009-ben elfogadott terveket 2015. december 22-ig felül kell vizsgálni. Jelenleg ez a tevékenység egy EU által finanszírozott projekt keretén belül zajlik az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. A társadalom a kezdetektől fogva bevonásra kerül a tervezésbe is. Ily módon a vizek állapotát egy olyan cselekvési terv mentén javíthatjuk, amelybe az érintettek szempontjai beépültek, ezért társadalmilag elfogadott, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A Víz Keretirányelv céljai így a társadalmi-gazdasági szempontokkal és igényekkel összehangolva valósulhatnak meg.