Árvízvédelmi fejlesztések

Részletek

Utolsó frissítés: 2023. február 06. hétfő, 10:59

Az elmúlt évek rendkívüli árvizei során a kezelésünkben lévő védművek mindhárom folyó mentén kitartottak, de el kell mondani, hogy sajnos a töltések legtöbb része az idők során bizonytalan kivitelezési körülmények között épült meg (még a ’40-es évek második szakaszában).

A Dunát érintően 1991-ben történt surányi gátszakadás, valamint az 1997-es árhullám idején észlelt kedvezőtlen tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy több helyen töltéserősítési munkálatok szükségesek. Igazgatóságunk állami finanszírozásból töltéserősítési munkálatokat végzett mind a Szentendrei- mind a Csepel-szigeten. A megerősített töltésszakaszok a rendkívüli árvizek levezetésénél jelesre vizsgáztak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programjának KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003 jelű Európa Unió támogatásával megvalósuló „Duna projekt” töltésrekonstrukciós munkálatai 2013 évben befejeződtek, mely fejlesztésekkel az érintett települések árvízi biztonsága megnőtt.

A KDV-1 számú projekt által érintett munkálatok a Csepel-szigeten a 02.02. számú Tass-Makád árvízvédelmi szakasz 25+300 – 29+265 tkm szelvények közötti, a 02.03. számú Szigetújfalu-Csepeli árvízvédelmi szakasz 48+500 – 50+564 tkm szelvények közötti (Szigetújfalu térsége) és a 60+013 – 62+550 tkm szelvények közötti (Tököl belterületi) részen valósult meg.

A 02.07. számú Szentendrei-szigeti árvízvédelmi szakaszon pedig az 1+600 – 2+905 tkm szelvények közötti (a magaspart végétől a horányi burkolt szakaszig), az 5+200 – 6+800 tkm szelvények közötti (Szigetmonostor) és a 7+900 – 8+400 tkm szelvények közötti szakasz (a szakaszvédelmi központnál és az üdülőknél a horányi révtől kezdődően), valamint a 8+321 tkm szelvényben lévő Tahitófalui csőzsilip fejlesztési munkálatai valósultak meg.

A projekt keretein belül a 2002 és 2006 évi rendkívüli árvizek tapasztalatai alapján tanulmánytervek készültek az állami tulajdonban lévő I. rendű árvízvédelmi védvonalak által nem védett dunamenti települések számára, melyben kijelölt nyomvonalakra építették ki a 2013. évi árvízi védekezés során az ideiglenes védműveket.

Az Ipoly-folyó alsó szakaszán az egykor a Dunára tervezett nagymarosi vízlépcső visszaduzzasztó hatása érdekében jelentős töltéserősítési munkálatok folytak. A felsőbb szakaszon a jövőben esetleg nemzetközi együttműködésben lehetségesek töltéserősítési munkálatok.Tény, hogy a 2010. évi árvíz, mely eddig soha nem látott vízszintekkel tetőzött az Ipoly folyón, rámutatott arra, hogy a meglévő árvízvédelmi töltések fejlesztésre szorulnak, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. Jelenleg a második közös projektet hajtjuk végre a partner szlovák vízgazdálkodási szervezettel, melynek célja az első közös munkánk során felmért Ipoly meder feltételezett méretű árhullámainak modellezése, a vízgyűjtő területre készülő csapadék-lefolyási modell alkalmazásával. Ez elősegíti az egyébként gyors kialakulású és ez által a védekezés előkészítését illetően rövid időelőny növelését, a szükséges intézkedések megtétele és az érintettek riaszthatósága érdekében.

A 2012. évben a jelentős mértékű közfoglalkoztatási program keretein belül a meder lefolyási akadályainak megszűntetése nagy erőkkel megindult és évente jelentős nagyságú területeken sikerült a nagyvízi meder megfelelő állapotát helyreállítani

A Zagyva-folyó mentén árvízvédelmi céllal épülő védművek építési munkálatai először az 1940-es években indultak meg, teljes, jelenlegi hosszukban történő kiépítésére az 1970-es években került sor.

Az 1970-es évek második felében a töltésépítés mellett egy új koncepció mentén is elkezdődött az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, melynek keretén belül három árvízcsúcs-csökkentő tározó kiépítésére került sor a Zagyva felső (Nógrád vármegyei) szakaszán.

A 2010. évi árvizek, melyek a Zagyva-folyón is eddig soha nem látott vízszintekkel tetőztek, rámutattak a meglévő árvízvédelmi töltések hiányosságaira, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. A 2011-2013. években a lefolyási akadályt képző növényzet kiirtásával jelentős javulást értünk a nagyvízi meder vízszállító képességének a javításában, melyben nagy segítséget nyújtott nagy létszámmal és folyamatosan működő közfoglalkoztatási program.

Az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak a megszüntetése érdekében ismét előtérbe került a 2000-ben kidolgozott fejlesztési koncepció aktualizálása, illetve megvalósítása. A fejlesztési koncepció az árvízvédelmi létesítmények fejlesztésén és a medrek rendezésén túl újabb árapasztó tározók létesítését célozza meg, emellett jelentősen fejlesztené az előrejelző és monitoring rendszert is.

A Duna-projekt mellett az Európai Unió által támogatott másik nagy, jelenleg is folyamatban lévő országos projekt, amelyben Igazgatóságunk is részt vesz, az árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése. Jelenleg a 2. részprojekt megvalósítása zajlik, melyben a csatornák és a töltések adatai kerülnek pontosításra. Eközben a 3. ütem is folyamatban van, mely a kockázati és veszélytérképek elkészítésével foglalkozik. Végeredményként költséghatékony védekezési stratégiai tervet kapunk, amelynek egy korszerű modellezéssel előállított elöntési kockázati térkép lesz az alapja.

Végül, de nem utolsósorban megjegyzendő gondolat, hogy a régi korok emberei közül azok, akik közel telepedtek le a folyóhoz, tisztában voltak annak lehetőségével, hogy időnként a házukba is betörhet a víz. A mai embereknek az a természetes, hogy az állami, társulati vagy önkormányzati feladatkörbe tartozó árvízvédelem az ő ingatlanjaikat is megvédi, és nehezen törődnek bele, hogy ez nem mindig sikerül. A hosszabb aszályos időszakban a hullámterekbe, nagyvízi medrekbe betelepült újépítésű ingatlanok tulajdonosainak mérlegelni kellene azt is, hogy a víz közelsége – kellemes esztétikai látványa mellett – árvíz esetén problémákat jelent, és nem lehet elvárni, hogy minden házat megvédjenek árvízkor a szakemberek.

Ezért is fontos megérteni, hogy az ágazat korlátozásai vagy szigorú feltételei, esetenként a kezelői hozzájárulások megtagadása nem a lakosság ellen vannak, hanem éppen értük. Az árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatokkal járó kellemetlenségek is végső soron az ország lakosságának a javát hivatottak szolgálni, akárcsak ágazatunk teljes ténykedése.